Mi az a xenoösztrogén? Fontos tudnivalók
Mik a xenoösztrogének?
A xenoösztrogének olyan kémiai vegyületek (környezetünkből: kozmetikai termékekből, PET palackokból származnak, a vegyipar állítja elő), melyek az emberi szervezetbe kerülve a szervezet által termelt női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez hasonlóan viselkednek, így befolyásolják a hormonális rendszer természetes működését.
Ezek a vegyületek nagyrészt a II. világháborút követő ipari fejlődés termékei. Sajnos számos xenoösztrogénről később kiderült, hogy környezetszennyező, rákkeltő vagy a hormonrendszert károsan befolyásolja.
Ma már mindenhol körülvesznek minket a xenoösztrogének, jelen vannak a talajban, a vízben, a levegőben, bekerültek a táplálékláncba. Egyes vegyi anyagok nagyon lassan bomlanak le (például: DDT (diklór-difenil-triklóretán), ugyanis azok felezési ideje több évtized is lehet, a teljes lebomlásukhoz pedig egyes esetekben évszázadok kellenek.
Az emberi szervezet nem képes a xenoösztrogéneket lebontani, ezért a szervezetbe kerülve hosszú ideig jelen vannak, és ott tárolódnak akár évekig vagy évtizedekig. A vegyületek többsége zsírban oldódik, ezért az állati vagy emberi szervezetbe kerülve a nagy zsírtartalmú szövetekbe raktározódnak.
Milyen xenoösztrogének találhatóak környezetünkben?
- DDT (=diklór-difenil-triklóretán): rovarirtó – kávé, kakaó ültetvény
- Dioxin: nagyüzemi állattartás, fehérített tamponok, egészségügyi betétek, pelenka, festék, ragasztó, wc-papír
- Parabének (pl. sodium lauryl sulfat=SLS): kozmetikai termékek
- Triklozán: szájvizek, kozmetikumok
- Ftalát: PVC, műanyag (gyerekjáték), sampon, testápoló
- Biszfenol-A (=BPA): műanyag palackok
DDT (diklór-difenil-triklóretán)
A DDT egy rovarirtó szer, amelyet malária és más, rovarok terjesztette betegségek ellen használtak. Először a II. világháború alatt kezdték el a szövetségesek alkalmazni járvány-megelőző céllal, majd a II. világháború követően alkalmazták tömegesen a mezőgazdaságban Magyarországon is rovarirtásra. Magyarországon az 1960-as végén, egyéb fejlődő országokban az 1970-80-es években tiltották be. Ennek ellenére sajnos a DDT folyamatosan jelen van környezetünkben, ugyanis több, mint 20-30 évnyi intenzív használatának köszönhetően mind a talajban, mind a vizekben megtalálható, és ezáltal bekerült a táplálékláncba. A fejlődő országokban még ma is használják ezt az anyagot, ezért olyan élelmiszerekkel is bejuthat a szervezetünkbe, melyek ezekből az országokból származnak (például: kávé, kakaó ültetvények).
Dioxin
A dioxin egy olyan vegyületcsoport, amely egyes gyártási és égési folyamatok melléktermékeként jön létre. Természetes módon is a környezetbe kerülhet például erdőtüzek, vulkánkitörések során, mesterséges módon:
- gyomirtószer vagy papír gyártása során
- fehérítési eljárással készült termékek is dioxinnal szennyezettek: egészségügyi betét, tampon, pelenka, WC-papír
- festékek
- ragasztók égetése, házi szemétégetés
- nagyüzemi állattartás: nagy zsírtartalmú állati eredetű élelmiszerekből ( zsírok, húsok, tejtermékek, tojás)
Parabének
A parabének mint például metilparabén (methyilparaben), etilparapén (ethylparaben), izobutilparabén (isobutylparaben), butilparabén (butylparaben) az 1920-as években kezdték el alkalmazni:
- kozmetikai szerek tartósítószereként:testápoló,kézkrém,tusfürdő, sampon, intim szappan, fogkrém, különböző sminkek, hajfixáló, arclemosó,hajfesték,körömlakk
- gyógyszerek tartósítására
- élelmiszerek tartósítására
- egyéb tartósításra: cipőápoló krémek, ragasztók, zsírok, olajok
Triklozán
A triklozán (triclosan) fertőtlenítő adalékként található meg, mivel antibakteriális, gombaölő hatású:
- kozmetikai termékekben: szájvízekben, dezodorban, szappanban
- tisztítószerekben
- ruházati termékek: cipőkben, bútorokban, festékekben
- konyhai eszközökben: kés, vágódeszka
- ragasztókban, műanyagokban, gumiban, szőnyegben, latex anyagokban
Ftalát
A ftalátokat (phtalates) elsősorban PVC lágyítására használják annak érdekében, hogy rugalmasak legyenek az ebből készült termékek. Megtalálható PVC-ből készült termékekben.
- gyerekjátékokban, lambériában, műszaki cikkekben, tapétákban, kenőanyagokban, zuhanyfüggönyökben, rovarirtószerekben
- műanyag csomagolásokban
- kozmetikai termékekben: körömlakkokban, hajlakkokban, samponokban, hajlakkokban
Biszfenol-A (BPA)
A biszfenol A-t polikarbonát műanyagok előállításához használják fel:
- étel-, italhordó eszközök:cumisüvegek, palackok, műanyag tányérok, fém konzervdobozok, befőttes üvegek teteje
A BPA elsősorban (90%-ban) a táplálkozás során juthat be a szervezetünkbe, például ételkészítés, melegítés, savas, lúgos folyamatok hatására vagy hosszan tartó tárolás eredményeképpen.
A BPA jelenlétét nem kötelező jelölni a műanyagokon (általában az átlátszó színűek a gyanúsak), de egyes gyártók feltüntetik azt, ha a termék BPA mentes (BPA free). Másrészt érdemes ellenőrizni a műanyag alján esetleg szereplő háromszögben levő számot. A nemzetközi sztenderdek szerint a 3-as és a 7-es jelölésű műanyagok tartalmazhatnak BPA-t.
Milyen megbetegedéshez vezethetnek a xenoösztrogének?
A xenoösztrogének nem csak a nők hormonháztartását, hanem a férfiakét is érintő vegyi anyagok.
- Ösztrogén dominancia: PCOS, enodmetriózis, meddőség, elhízás
- Májbetegségek
- Tumoros megbetegedés
Mit tehetünk a xenoösztrogének hatásai ellen?
Kozmetikumok, egészségügyi termékek
A boltokban kapható kozmetikumok nagy része tele van vegyi anyagokkal, többek között xenoösztrogénekkel is. ezért válasszunk természetes alternatívákat:
- a boltban, bioboltban vásárolt kozmetikumok összetevőit érdemes vásárláskor végignézni
- válasszunk natúr kozmetikumot
- készíthetünk otthon is kozmetikumokat (például szappant, arcpakolást, testápolót, dezodort): erre számos recept taláható az interneten. Sokkal olcsóbb, és megbízhatóbb megoldás.
- próbáljuk minimálisra szorítani azon kozmetikumok használatát, amelyre nincs elérhető természetes alternatíva.
A higiéniai termékek kapcsán pedig fontos megemlíteni, hogy mivel a tisztasági betétek, intimbetétek, tamponok többsége dioxint tartalmaz, ezért javasolt organikus, pamutból készült termékeket használni: menstruációs bugyi, biobetét.
Tisztítószerek
A tisztítószerekben, mosószerek is vannak természetes alternatívák. A vegyszerek helyett érdemes visszatérni azokhoz a tisztítószerekhez, amelyeket nagymamáink is használtak.
Az ecet és a citromsav nagyon jó vízkőoldó és fertőtlenítő hatással bír, ezeket szinte univerzálisan is fel lehet használni a takarításban. A meleg ecetes víz például kiváló felmosáshoz vagy egyes (például konyhai) felületek takarításához, a citromsav WC-takarításhoz. A mosószóda és a szódabikarbona kiváló súrolószernek.
Mosáshoz lehet használni mosószódát, mosószappant, mosódiót, öblítő helyett pedig megteszi az ecet (néhány csepp illóolajjal).
Élelmiszerek
Számos xenoösztrogént a táplálkozás során juttatunk be a szervezetünkbe, ezért érdemes különösen:
- figyelni a konyhában használt eszközökre, kerülni a műanyagokat, helyette például üvegből, kerámiából, fából készült eszközöket választani,
- figyelni az étel- és italhordó eszközökre: itt is érdemes a műanyagot kerülni (ideértve az ásványvizes palackokat is), és inkább üveg alapanyagú termékkel helyettesíteni,
- kerülni a PVC alapanyagú terméket,
- ellenőrizni a műanyag dobozok alján levő jelzéseket (ha a háromszögben 2, 4 vagy 5 jelzés van, akkor az nem tartalmaz nagy valószínűséggel BPA-t, ftalátokat)
- kerülni az étel műanyag dobozban való melegítését,
- kerülni a konzervdobozokat, és – ahol lehet – az előre csomagolt élelmiszerek vásárlását,
- csapvíz helyett tisztított vizet inni,
- organikus eredetű élelmiszereket venni,
- megmosni a zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt,
- csökkenteni az állati eredetű nagy zsírtartalmú
- termékek fogyasztását vagy organikus eredetű alternatívákat keresni (például bio hús vagy hal).
Leave a reply
