Mi az a stressz?
Mi az a stressz és a stressztengely?
A stressz rövid távon az alkalmazkodás és a fejlődés egyik mozgatórugója. Lehetővé teszi, hogy a számunkra negatív külső hatásokat felismerjük és ezáltal valamilyen megoldást, választ keressünk. Hosszú távon a krónikus stressz kimeríti a szervezetet, negatív értelemben használja a köznyelv a folyamatos feszültség és idegeskedés leírására. A stresszorok:
- nem kielégítő alvás
- nem megfelelő tápanyagbevitel
- ételintolerancia, allergia
- fertőzés (akut, krónikus)
- érzelmi hatások: félelem, szorongás
A stressztengely, más néven a HPA tengely (hipothalamusz-agyalapimirigy-mellékvese) stresszhelyzetben aktiválódik, amely olyan stresszhormonok felszabadulását eredményezi, mint az adrenalin, noradrenalin vagy a kortizol.ű
Mivel jár a stressz?
Fizikai és mentális igénybevétel esetén a szervezetben idegi és hormonális változások indulnak be, melyek szabályozzák keringésünket (vérnyomás melkedik, szívfrekvencia nő), légzésünket (légzés szapora), emésztési (emésztési funkciók háttrébe szorulonak) és egyéb élettani folyamatainkat. Ennek köszönhetően fokozódhat az éberség, a test készenléti állapotba vált. Ingerszegény környezetben, amikor semmilyen stresszor (stresszt kiváltó tényező) nincs jelen, általában unatkozunk, elálmosodunk. Tehát a megfelelő mértékű figyelem és aktivitás fenntartásához feltétlen szükség van valamilyen ösztönzőleg ható stresszre.
Mikor válik kórossá a stressz?
Selye János, magyar kutató a stresszre adott válasznak három szakaszát különítette el, ami szemlélteti a neurobiológiai stresszreakció időbeli lefutását.
- Alarm (riadó) reakció: A stresszre adott első reakció fázisában csökken az ellenállóképesség.
- Aktív ellenállás: A rezisztencia szakaszában az alkalmazkodáshoz szükséges folyamatok már beindultak, ezáltal megnőtt az ellenállóképesség. Ha a stresszt kiváltó tényező nem szűnik meg, nincs lehetőség megfelelő regenerálódásra, akkor bekövetkezik a harmadik szakasz.
- Kimerülés: A szervezet már nem képes alkalmazkodni, az ellenállóképesség csökken, a riadókészültségre jellemző tünetek állandósulnak, a szervezet kifárad.
Az emelkedett kortizolszint tünetei:
- Ovulációs zavarok
- Funkcionális meddőség
- Béldiszbiózis és emésztési zavarok
- Irritábilis bél szindróma
- Szorongás
- Pánikrohamok
- Magas éhgyomri vércukorszint
- Szocio-pszichológiai inzulinrezisztencia (elnyúló, emelkedett inzulingörbe normál vércukor-értékekkel; vékony testalkat mellett)
- Magas vérnyomás
Az alacsony kortizolszint tünetei:
- Poszttraumás stressz
- Szezonális depresszió
- Kiégés (burn out)
- Krónikus fertőzése
- Agyi köd, mentális renyheség
- Elhízás egyéb hormonális és immunológiai zavarokkal együtt
A stressz kezelése
- Személyre szabott életmód. Amennyiben a stressztengely érintett a nőknél, nem javasolt a szénhidrátbevitel kelleténél nagyobb mértékű vagy kényszeres csökkentése. Az előzetes kutatások szerint a túl alacsony szénhidráttartalmú (pl. ketogén) étrend tulajdonképpen járulékos előnyök nélkül, feleslegesen növelheti a kortizolt. Az étrendi szénhidrátok hosszú távú, jelentős korlátozása potenciálisan krónikusan megemelkedett kortizolhoz és az azt követő stresztengely zavarokhoz vezethet.
- Adaptogének használata
- Vitamin és ásványianyagpótlás
- Testmozgás
- Meditációs és relaxációs módszerek
- Alkotás és önkifejezésre alkalamas tevékenységek bevezetése
- Természetjárás
Leave a reply
