Lázcsillapítás
Mi a láz fogalma?
A normál testhőmérséklet minden életkorban 36-37 °C fok között mozog.
Lázról 38 °C fok felett, magas lázról pedig a 39°C fokon túl beszélhetünk. Lázmérésnél figyelembe kell venni a mérés helyét, idejét is.
A testhőmérséklet napi ingadozást mutat, azaz reggel alacsonyabb, és folyamatosan emelkedik, délután 4 és 6 óra között a legmagasabb. Megbetegedés esetén ugyanúgy számolni kell a testhőmérséklet napi ingadozásával, mint egészséges állapotban.
Maghőmérsékletet a végbélben és a fülben mérhetünk, ez 0,5 °C-kal magasabb a hónaljban mért hőmérsékletnél – a bőr kisereinek összehúzódása, ugyanis hőcsökkentő hatású.
Testhőmérséklet határértékek – Hónaljban mérve
- 36-37 °C normális testhőmérséklet
- 37-38 °C hőemelkedés
- 38-39 °C mérsékelt láz
- 39-40,5 °C magas láz
- 40,5 °C felett igen magas láz
Testhőmérséklet határértékek – Végbélben mérve
- 36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet
- 37,5-38,5 °C hőemelkedés
- 38,5-39,5 °C mérsékelt láz
- 39,5-41 °C magas láz
- 41 °C felett igen magas láz
Speciális lázminták
Léteznek speciális lázminták:
- a lázkiugrás,
- a visszatérő magas láz,
- a folyamatos magas láz,
melyek kóros folyamatokra utalhatnak, és a betegség megállapításánál segítséget nyújthatnak, de pusztán ezek alapján diagnosztizálni nem lehet a kórokot.
Lázas állapotok esetében lázgörcs kialakulására is számítani lehet, ám a testhőmérséklet magassága nincs összefüggésben a lázgörcs kialakulásának esélyével.
Létezik olyan állapot, amikor a páciens lázasnak érzi magát, de a hőmérő normális testhőmérsékletet mutat. A köznapian „belső láznak” nevezett állapot orvosi értelemben nem láz. Többnyire emocionális állapot vezethet lázérzethez, esetleg egy kialakuló és később lázzal járó betegséget érezhet a beteg.
Mi okoz lázat?
A láz nem önálló betegség, minden esetben valaminek a tünete:
- Fertőzés – vírus (influenzavírus, koronavírus stb.) vagy baktérium.
- Gomba, parazita – Gombás fertőzés is válthat ki lázat a gyenge immunrendszerű (pl.: daganatos betegeknél a kezelés alatt). Parazitafertőzésekre abban az esetben kell gyanakodnunk, ha éppen most tértünk haza egy külföldi útról (pl.: malária).
- Védőoltások és gyógyszerek – Egyes oltások után szintén láz alakulhat ki, ilyen esetekben a szervezet védekező reakciója teljesen természetes, így az okot nem is kell feltétlenül gyógyszeresen kezelni.
- Nem fertőzéses eredetű betegségek – Szöveti károsodás kialakulhat sérülés vagy tumor miatt is (pl.: infarktus, tüdőembólia, égés, leukémia vagy limfóma). Autoimmun betegségekben, például SLE-ben, reumatoid artritis-ben szenvedőknek szintén számolniuk kell a lázzal. Az anyagcsere eltéréseknél, például a pajzsmirigy túlműködés esetén szintén jelentkezhet folyamatos lázas állapot.
- Jóindulatú okok – Izommunka. A nem megfelelő, túlzott öltözködés szintén felelőssé tehető, de a nyári hónapokban a napszúrás esélyét is számba kell venni. Ebben az esetben a testhőmérséklet rövid időn belül helyreáll.
A láz tünetei:
- hidegrázás
- bőrelváltozások (bőrpírt, elhatárolt fertőző gócokat, gennyes bőrjelenséget, herpeszes kiütéseket, esetleg allergiás reakciók)
- bágyadtság
- izzadás
- keringési zavarok ( pulzus szaporább lesz, így nagyon fiatal gyermekeknél, időseknél, leromlott állapotú betegeknél, vérszegényeknél fokozottan figyelni kell a szívműködésre)
Mikor kell csillapítani a lázat?
A rutinszerű lázcsillapítás felesleges és semmiképpen nem javasolt az agresszív lázcsillapítás. Téves és elavult nézet, hogy magas testhőmérsékletnél mindenképpen be kell avatkozni, hűtőfürdőt, borogatást kell alkalmazni, hiszen a fertőzés legyőzésében hasznos szerepet játszhat a láz, ezért mérlegelni kell, hogy milyen esetekben fogjunk a csillapításához.
A csillapítás opcionális, és nem az a cél, hogy 37 fokosra lehűtsük a beteget, hanem az, hogy jól érezze magát, ha ehhez már 39 fok is elég, akkor nem szükséges további lépés.
A 2011-es szakmai protokoll (NEFMI lázas gyermekek ellátásról) és a nemzetközi ajánlások szerint lázcsillapítás csak abban az esetben indokolt, amennyiben a beteg közérzete megköveteli. Azaz, ha a gyermek 39 fokos lázzal eljátszik, nem bágyadt és nem agitált, akkor ne csillapítsuk a lázát.
Hogyan csillapítsuk a lázat?
A cél az, hogy nem a teljes láztalanság elérése kell törekedni, hanem olyan mértékben kell csökkenteni a lázat, ami kedvezőbbé teszi a beteg közérzetét. A lázcsillapításra több módszer áll rendelkezésünkre:
- nem kell túlöltöztetni a lázas beteget, a szobát túl melegre fűteni
- mechanikus módszerek a láz csillapítására: hűtőfürdő és priznic
- lázcsillapító gyógyszerek
Hütőfürdő
Csak abban az esetben alkalmazzunk hűtőfürdőt, amennyiben a betegnek nem okoz kellemetlenséget. Alkalmazása megkímélheti a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is. Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget.
- A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást.
- Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg) fürdővizet lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31 ºC alá ilyenkor se hűtsük a vizet.
- Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét.
- Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet!
- Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!
Priznic
Az egész testre adott vizes borogatás, azaz a priznic alkalmazását ma már nem ajánlják, mivel a legtöbb gyermek rossz élményként éli meg a nedves fürdőlepedővel történő hűtést. Azonban, ha testborogatást választjuk lázcsillapításra, akkor a mért hőméréskletnél 0,5 fokkal hidegebb vízzel alkalmazzuk a borogatást.
Gyógyszeres lázcsillapítás
A lázcsillapításra szolgáló készítmények csupán a lázat, mint tünetet enyhítik, a kiváltó okot nem gyógyítják meg, továbbá a lázgörcs elkerülésére sem alkalmasak. Mindig forduljon orvoshoz, ha a láz mellé súlyos panaszok társulnak (nehézlégzés, zavartság, súlyos fejfájás) vagy néhány nap alatt nem múlik el.
Léteznek szájon át adható szirup, tabletta és kúp formájú lázcsillapító gyógyszerek.
A lázcsillapító szerekben fellelhető a paracetamol és az ibuprofen, mely hatónayagok az úgynevezett nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) csoportjába tartoznak.
A paracetamoltartalmú készítmények különösen ajánlottak lázcsillapítási célra. Már 3 hónapos kórtál alkalmazhatóak, ugyanakkor a májkárosodás elkerüléséhez fontos, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget.
Tilos a szalicilsav tartalmú szerek (aszpirin) alkalmazása gyermekeknél 12 éves kor alatt, egyesek szerint elővigyázatosságból 18 éves kor alatt. Gyermekeknél a szer életveszélyes állapotot, Reye-szindrómát idézhet elő.
Ne szedjünk egyszerre több különböző hatóanyagtartalmú gyógyszert, valamint a túladagolás elkerüléséhez fontos tudni, hogy a kombinált készítmények, pl. a megfázásos panaszokra használt forró italok alkalmazása is hozzájárul a napi szinten bevitt gyógyszerhatóanyag-mennyiségbe.
A láz, mint tünet észlelése és opcionális csillapítása mellett szükség lehet a lázat okozó kórok felderítésére, melyben szakorvosaink rendelkezésre állnak gyermekgasztroenterológia, gyermeknefrológia, gyermekneurológia, gyermek fül-orr-gégészet, gyermekortopédia esetén.
Leave a reply
