Gluténérzékenység tünetei, jelei és kezelése
Mi az a gluténérzékenység?
Gluténérzékenység, lisztérzékenység azaz cöliákia a búza és egyéb kalászos gabonafélék belsejében (kivéve a zab) található fehérje-komplex (a gliadin és glutenin fehérje keverék) által kiváltott auotimmun kórkép.
Mi okozza a gluténérzékenységet?
Az emberek egy része öröklött glukénérzékenységre való hajlammal rendelkezik, tehát, ha a a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség. A genetikai hajlamot okozó gének (HLA-DQ2, HLA-DQ8). Ezeknek a molekuláknak a segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegenektől. A cöliákiára hajlamos egyének csak egy részénél alakul ki a betegség, de még nem tisztázott, hogy melyik életszakaszban és miért. A gluténérzékenyeknél a glutén (más néven sikér) indít el egy autoimmun folyamatot, amely során a sejtfelszíni molekula és a gabonafehérje képesek összekapcsolódni. A szervezet idegennek véli azt és küzdeni kezd ellene, ellenanyagot kezd el termelni a saját szövetek ellen.
A cöliákia gyakran társul más autoimmun betegségekkel:
- I.-es típusú cukorbetegség
- pajzsmirigy betegségek
A gluténhez kapcsolt kórképek
Számos esetben az is gluténérzékenynek mondja magát, akinél nem diagnosztizálták az autoimmun kórképet. A klasszikus értelemben vett gluténérzékenység alatt az ún. gluténszenzitív enteropathiát, cöliákiát, régi nevén “lisztérzékenységet” értjük, amely egy örökletes, autoimmun kórkép. Ennélfogva a szakirodalom 2011-től új nevezéktant használ a gluténnal összefüggő megbetegedésekre, amely szerint 3 nagy csoportot különböztetünk meg:
- autoimmun eredetű megbetegedés (cöliákia),
- allergiás eredetű megbetegedés (búzaallergia),
- nem autoimmun, nem allergiás eredetű megbetegedések (pl.: gluténintolerancia, NCGS – nem cöliákiás gluténérzékenység).
A tünetek lehetnek hasonlóak, de a diagnosztikai eljárások, a kezelés módja eltérhet a három betegségcsoportban.
A gluténérzékenység tünetei
Felnőtt és gyermekkorban is megegyező tünetek jelentkeznek:
- hosszú ideig tartó hasmenés
- haspuffadás
- zsírfényű széklet
- étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
- tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)
- fogzománc hibák, korai fogromlás
- rendszeresen visszatérő afták a szájba,
azonban gyermekeknél gyakori a fejlődésben való elmaradás és nemi érés késése is.
Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):
- vashiány, vérszegénység (a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt)
- fáradékonyság
- (migrénes) fejfájás
- súlyproblémák
- hajhullás, körömtöredezés
- izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt)
- csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt)
- menstruációs problémák
- pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
- Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
- egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)
A gluténérzékenység diagnózisa
Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba.
- Végezhető genetikai vizsgálat (Cöliákia HLA DQ2 és DQ8 vizsgálat), mely a betegségre való hajlamot mutatja meg.
Amennyiben a problémában érintett nem tart gluténmentes diétát, akkor elsősorban vérvizsgálat végzendő. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget.
- Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti
Ha a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a béltükrözés,a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, autoimmun betegséget igazoló eltérések a következők: boholyatrófia (sorvadás), nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.
Búza allergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Azonban a vérteszt önmagában nem perdöntő, a tünetek jelentkezése esetén mindig szakorvosi diagnózis felállítása szükséges.
Amennyiben a búza allergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni. Az elmúlt évek orvosi szakirodalma igazolja a gluténérzékenység létét, azonban még nem felderített, mi okozza pontosan.
- Ilyen esetben a gluténérzékenység igazolására gyakran a kizárásos diéta nyújt lehetőséget.
- Illetve az éltel intolerancia vizsgálat vérteszt segítségével azonosíthatja a búzát, mint kórokot.
Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken a ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. A vizsgálat eredménye ezekben az esetben álnegatív lesz. Gyakran okoz hasonló tünetek Crohn betegség, IBS, tejcukor érzékenység, ételallergia stb., azonban a különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek.
Gyermekgasztroenterológus, belgyógyász és életmódorvos kollégáink rendelkezésre állnak a diagnózis felállításában.
A gluténérzékenység kezelése
A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, a megfelelően összeállított gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén). Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító autoimmun folyamata leáll. Kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros.
A tiltólistás gabonafélék: búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale.
Leave a reply
