Az autizmus jelei, tünetei és diagnosztizálása
Mi az az autizmus?
Az autizmus meghatározása a múlt század közepén történt azonosítását követően jelentős változáson ment keresztül az elmúlt hetven évben. A korszerűbb ajánlások már egységesen „autizmus spektrum zavarként” írják le az állapotot, és az egyes tünetek megjelenésének sajátosságaival, illetve a támogatási szükséglet mértékével jellemzik az állapot súlyosságát.
A kommunikáció, a kölcsönös társas interakciók, valamint a rugalmas viselkedésszervezés terén felmerülő minőségi eltérések mellett ezek kombinációi, az érintettség súlyossága, a nyelvi, intellektuális képességek szintje, a személyiség sajátosságai, az esetlegesen társuló állapotok, zavarok vagy betegségek, a környezeti hatások mentén eltérő fejlődési kimenetellel találkozunk.
Jelenleg még ezekkel a diagnosztikus besorolásokkal találkozhatunk a gyermekek vagy felnőttek zárójelentésein, különböző egészségügyi igazolásain:
- gyermekkori autizmus
- Asperger-szindróma
- atípusos autizmus
- nem meghatározott pervazív fejlődési zavar
- egyéb pervazív fejlődési zavar
Mi az oka az autizmusnak?
Az autizmusnak napjainkig nem sikerült egyértelműen bizonyítani egyetlen specifikus biológiai okát sem. Habár a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak, valószínű, hogy az okok összetettek:
- az idegrendszer fejlődését befolyásoló környezeti okok
- a gén-környezet egymásra gyakorolt hatásai
Az autizmus spektrum zavar a leggyakoribb és legnagyobb mértékben növekvő idegrendszeri fejlődési zavar a nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint.
Előfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.
Mik az autizmus ismertető jegyei?
Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.
Minőségi károsodás és általános elmaradás három területen:
- a reciprok (kölcsönösséget igénylő) szociális interakciókban (a metakommunikáció, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában, a kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, élmények kölcsönös megosztás stb.);
- a kommunikációban (beszéd kialakulása, a kialakult beszéd funkcionális használat, pl. társalgás fenntartására, illetve nem beszélő gyermeknél kompenzációra való törekvés más eszközökkel, a beszéd metakommunikatív oldala, mint ritmus, hangsúly, intonáció stb.) és a játékban (változatos és spontán szerep-, illetve imitatív játék); valamint
- a rugalmas viselkedés-szervezés területén (pl. sztereotip, repetitív, (azonosan vagy azonos jelleggel ismétlődő), illetve azonossághoz való ragaszkodást tükröző tünetek).
Súlyos zavar vagy speciális nehézség, furcsa jellemzők, amelyek a következőkben nyilvánulhat meg:
- a társas kapcsolatokban: pl. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés,
- egyoldalú interakció;
- a kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd hiánya, a beszéd zavara
- szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció
- értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása;
- az érdeklődés, aktivitás és játék területén: pl. szokatlan, sztereotip, repetitív
- tevékenységek, hobbik;
- a gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban, pl.: ragaszkodás
- az állandósághoz, a megszokotthoz;
- a mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás;
- az érzékelés-észlelés területén. pl. csökkent fájdalomérzés.
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 éves koruk között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik.
Hogyan diagnosztizálható az autizmus?
Mivel az autizmus egy igen összetett betegség, csak szakember állíthatja fel a diagnózist. Igen sok más betegségtől lehet és kell elkülöníteni. Legcélszerűbb a jelek észlelésekor gyermekorvost, gyermekpszichológust, gyermekneurológust felkeresni. A találkozás során a szülővel történő beszélgetésen kívül a gyermek részletes fizikális és pszichés vizsgálatára is sor kerül.
Az autizmus kezelése, az autisztikus tünetek csökkentése a természetgyógyász szemével
Az autizmus hátterében álló neurológiai eltérés egyik oka a megváltozott mikrobiom (elsődlegesen a bélflóra) következményeként kialakuló zavar a bél-agy tengelyben. A megváltozott bélflóra résztvevői neurotranszmittereket, hormonokat termel, melyek beleszólnak az idegsejtek működésébe. Emellett a nagyfokú vitamin- és ásványianyag hiányos ételeinkkel nem jutunk elegendő vitamin és ásványianyag forráshoz, így ezen vitaminok és ásványi anyagok helyét nehézfémek és egyéb méreganyagok foglalják el, melyek szintén zavart okoznak az idegsejtek, de egyéb sejtek működésében is. Emiatt a jelenleg ismert ADHD kezelés egy szükséges, de csupán tüneti, viselkedésen alapú terápia. A természetgyógyász megközelítésében életmódterápia, azaz étrendváltozás, vitamin és ásványianyag pótlás, fitoterápia, arometerápia, akupresszúra áll rendlekezésre.
Az autizmus kezelése
Az autizmus súlyosságától függően állnak rendelkezésre azon eszközök, módszerek, melyekkel javíthatók a kommunikációs képességek. A speciálisan erre szakosodott központokban külön foglalkoznak a súlyos autista gyermekekkel.
Leave a reply
