Pajzsmirigy betegség

Epidemiológiai adatok szerint pajzsmirigy túlműködés az európai lakosság 0-8 %-át érinti, míg a pajzsmirigy alulműködés a felnőtt lakosság 1-2 %-át érinti. További fontos adat, hogy az úgy nevezett szubklinikus ( tünetek nélküli) esetek száma a fenti adatok akár 5x-e is lehet. A pajzsmirigy túlműködés hátterében leggyakrabban autoimmun folyamatok állnak, ritkábban daganatok valamint pajzsmirigy hormon túladagolás. A pajzsmirigy alulműködés hátterében leggyakrabban szintén autoimmun betegségek, jódhiány, pajzsmirigy sebészi eltávolítása, sugárterápia utáni állapotok állnak, továbbá terhesség és veleszületett pajzsmirigy hormon hiány. A pajzsmirigy hormonok funkciója igen sokrétű. A pajzsmirigy túl- vagy alulműködése számos aspecifikus tünettel járhat együtt, melyek megnehezíthetik, késleltethetik  a pajzsmirigy betegség diagnózisát.

A pajzsmirigy hormonok termelődésének gátlása illetve serkentése a táplálkozás révén befolyásolható. Az anyagcseretípus meghatározás segítségével meghatározhatjuk a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges egyéni étrendet, különös tekintettel a vitaminok és ásványi anyagok egyénre szabott bevitelére.

A pajzsmirigy betegségben szenvedők, különös tekintettel az autoimmun eredetűekre pontosan meghatározott és beállított diétával évtizedeken keresztül tünetmentessé tehetők; adott esetben a lehető legkisebb dózisú gyógyszer mellett vagy gyógyszermentesen.